Szlovén szakmai konferencia 2026

Beszámoló

A Szlovén Energia Szövetség (SZE) 2026. szeptember 17. és 18. között a portoroži Grand Hotel Bernardinban tartotta meg szakmai konferenciáját. Az esemény a két évenként megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciához képest kisebb közönséget célzott meg, elősegítve a fő kérdések részletesebb megvitatását a fűtési és hűtési célú energiaellátás és -felhasználáson belül, elsősorban országos szinten, nemzetközi kitekintésekkel. A szlovén nyelvű felszólalásokhoz angol fordítást biztosítottak a külföldi résztvevők számára. A magyar távhőszektort Kecskeméti Dávid képviselte.

A konferencia megerősítette, hogy az energiaátmenet ma már nem csupán technológiai kihívás, hanem tőkebevonási, kockázatkezelési és geopolitikai kérdés is. Ebben a környezetben a távhőrendszerek optimalizálása az energiafüggőség csökkentésének egyik legfőbb eszköze.

A nyitónapi közgyűlést követő szakmai napon a hazai és nemzetközi szakértők két plenáris szekció és egy záró panelbeszélgetés keretében járták körbe az ágazat előtt álló feladatokat. A program az Európai Unió és Szlovénia fűtési rendszereinek modernizációjától indulva a szektorintegráción át a hálózatüzemeltetői együttműködésekig ívelt. Kiemelt szerepet kaptak a nemzetközi (dán és szerb) jó gyakorlatok, valamint az EBRD finanszírozási platformjai, amelyek a sikeres külföldi üzleti és tulajdonosi modelleket mutatták be. A gyártókat, rendszerüzemeltetőket és ipari végfelhasználókat felvonultató esemény határozott ágazati érdekképviseleti céllal zárult: a megfogalmazott konkrét megoldási javaslatokat a Szövetség közvetlenül az energetikai döntéshozók elé tárja.

Az előadások és panelbeszélgetések tanulságait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

Szektorintegráció és hálózati rugalmasság: A távhő- és hűtési szektor a végső energiafogyasztás több mint 40%-át teszi ki, de az energiaátmenetről szóló diskurzusokban mégis gyakran háttérbe szorul. A rendszerek megfelelő fejlesztésével a távhő kulcsfontosságú, szezonális rugalmasságot biztosíthat a megújuló energiaforrások térnyerése miatt egyre ingadozóbb villamosenergia-hálózat számára.
Technológiai átállás és alacsony szén-dioxid-kibocsátású források: A földgázról való átállás során a jövő rendszereit a lokálisan elérhető technológiákra kell alapozni. Kiemelt hangsúlyt kapott az ipari hulladékhő hasznosítása, a hőszivattyúk, a geotermikus energia, a hőtárolók, valamint a hidrogén integrálása a rendszerekbe.
Szabályozási kihívások és finanszírozás: Elhangzott, hogy stabil és hosszú távon kiszámítható támogatási rendszerek, illetve megfelelő jogszabályi keretek nélkül lehetetlen bevonni a modernizációhoz szükséges magántőkét.
Helyi korlátok (Maribori esettanulmány): A gyakorlati megvalósítást sokszor adminisztratív vagy környezetvédelmi akadályok nehezítik. Maribor esetében például a sekély geotermia (zárt rendszerek) kiaknázása a vízvédelmi övezetek miatt jelenleg lehetetlen, így náluk a hulladékhasznosító művekre, a kogenerációra és a meglévő termelési források diverzifikálására kell helyezni a hangsúlyt.