Távhő szabványosítás - ISO/TC 341 a fókuszban
A távhőszektorban jelenleg egy stratégiai átrendeződés zajlik, amelynek központjában az ISO/TC 341 bizottság 2022-es megalakulása áll. Ez a lépés azt jelzi, hogy a szabványosítás kikerült a tisztán európai (CEN) hatáskörből, és globális szintre lépett, ami komoly geopolitikai következményekkel jár. Írásunk rávilágít arra, hogy a szabványalkotás mára a piaci versenyképesség egyik legfontosabb eszközévé vált: míg Európa a hagyományos, konszenzuskereső modellre épít, addig Kína a „China Standards 2035” stratégia részeként, erős állami háttérrel és finanszírozással igyekszik saját technológiai elképzeléseit nemzetközi normává emelni.
Hogyan járulhat hozzá az Energiahatékonysági Irányelv szerint hatékony távfűtés és távhűtés eléréséhez az SMR (Small Modular Reactor) technológia?
Az SMR (Small Modular Reactor) technológia jelentős szerepet játszhat az EU Energiahatékonysági Irányelv (EED) céljainak teljesítésében, különösen a hatékony távfűtés és távhűtés területén. Az irányelv (2023/1791/EU) előírja, hogy 2030-ra az energiahatékonyságot jelentősen növelni kell, és a távfűtési rendszereket fokozatosan „hatékony” rendszerekké kell alakítani, amelyek megújuló energiát, hulladékhőt vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokat használnak. Az SMR-ek ebben kulcsfontosságúak lehetnek.
A hatékony távhővé válás útján
A távhőszolgáltatásról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendelet 2025 nyarán elfogadott módosításával részletesen megjelent a hazai jogrendben a hatékony távfűtési rendszer terminológiájának kibontása a hozzá kapcsolódó kritériumokkal és vizsgálati eszközökkel. Ugyanekkor megjelentek a hatékony távfűtési rendszerré válást elősegítő pályázati konstrukciók is a Jedlik Ányos Energetikai Programban. Az 5 MW feletti hőteljesítményű szolgáltatóknak kötelező a fejlesztési terv készítése a hatékonyság elérésére. Jelenleg a magyarországi távhőrendszerek kb. 18%-a hatékony, de az 5 MW felettiek körében ez az arány 39%. A Modernizációs Alapból finanszírozott, két szakaszban lebonyolított pályázati felhívások (infrastruktúra és megújuló hőforrás fejlesztés) jelentős túligénylést mutattak, ezért a felhívásokat előkészítő Energiaügyi Minisztérium kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál a keretemelést.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelése távhővel ellátott lakóépületeknél (TKM/2025) pályázat eddigi tapasztalatai
Az EU Energiahatékonysági Irányelv miatt 2027-től kötelező a hőmennyiség-mérő/költségmegosztó használata, ami több százezer távhővel ellátott lakást érint. A FEAK Zrt. TKM/2025 pályázata 5 milliárd forintos kerettel 100%-os támogatást kínált távleolvasású rendszerek, termosztatikus szelepek és adatgyűjtők beépítésére. Az óriási érdeklődés miatt a keret 66 nap alatt kimerült, a pályázatot felfüggesztették. A támogatási igény a keret háromszorosát is meghaladja. A pályázat folytatásban fontos érvényesíteni a mostani tapasztalatokat: célszerű lenne egyszerűsíteni a pályázatok benyújtását, támogatható tevékenységgé tenni a tervezési és strangszabályozási elemeket és vizsgálni a kivitelezési határidő meghosszabbításának lehetőségét. A lakóközösségek bíznak a folytatásban.
Projektmenedzsment és Pénzügyek: A geotermikus projektek geológiai fókuszú előkészítésének módszertana, a kockázatcsökkentés kiemelésével
A geotermikus távfűtési projektek sikerét alapvetően a felszín alatti rezervoár pontos ismerete határozza meg. A cikkünkben bemutatjuk, hogyan különül el a hazai homokkő és repedezett karbonátos vízadók kutatása, milyen adatbázisokra és módszerekre tudunk támaszkodni, és mely területeken indokolt a célzott, részletes földtani kutatási program, hogy jelentősen csökkenthessük a földtani kockázatot és ezzel a költségeinket.
A cikk „A BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyén létesített geotermikus kút kihasználtságának növelése a zuglói távhőkörzetben történő hőhasznosítással” című, SM06-GEO-PC7 számú programkomponens keretében valósul meg. A programkomponens a Svájci Alap támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg.
MaTáSzSz Online Akadémia - VIII. Szeminárium
A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) Online Akadémiája egy színvonalas, folyamatos e-learning programot kínál a távhőszolgáltatási és távhőtermelési szektor számára. A szakmai továbbképzési sorozat immár a VIII. Szemináriumát tartja, ezzel is igazolva szerepét a hazai energetikai ágazat képzésében és információáramlásában. A MaTáSzSz Online Akadémia VIII. Szemináriuma 2025 októberében indult, és 2026 tavaszáig tart. Ez a program kiemelt fókuszt helyez a geotermikus energia távhőszolgáltatásban történő alkalmazására és hazai helyzetére. A szeminárium az energetikai átmenet egyik legfontosabb megújuló energiaforrását elemzi, biztosítva ezzel a szektor számára a szükséges átfogó ismereteket.
XXIV. Távhőszolgáltatási Konferencia és Szakmai Kiállítás
A MaTáSzSz (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) nagyszabású, 2025. november 10–12. között megrendezett Távhőszolgáltatási Konferenciája és Szakmai Kiállítása a hazai energiabiztonság és a távhőszektor zöld átállásának kérdését helyezte a középpontba. A szakmai program a nemzetközi tapasztalatok bemutatásával és a hazai stratégiai tervek összehangolásával kereste a válaszokat a 2022-es energiaválság tanulságaira.
Beszámoló a III. MaTáSzSz Szakmai Fórumról
A III. MaTáSzSz Szakmai Fórumon három szakmacsoport kollégái vitatták meg szakterületük legaktuálisabb kérdéseit. Az előző évek sikerei alapján 2025-ben tovább bővítettük a Szakmai Fórum szakmacsoportjainak számát, így idén már a műszaki kollégák mellett, a jogi és a PR-marketing területek szakembereinek is szerveztünk szakmai napot. A rendezvényen összesen majdnem 150 kolléga vett részt, főként a középvezetői körből. Az előadások mellett csoportmunkákban is együtt dolgoztak a távhős szakemberek, így az információszerzés és a tudásmegosztás mellett a szakmai kapcsolatok építésére is jó lehetőséget adott a rendezvény.
Mobil hőtároló konténer – egy új módszer a fűtési-hűtési igények rugalmasabb és energiahatékonyabb megoldására
Számos ipari és mezőgazdasági folyamat során jelentős mennyiségű hő keletkezik, amelyet nem mindig lehet helyben hasznosítani. Ezt a fel nem használt energiát maradékhőnek vagy hulladékhőnek nevezzük. A kihívás abban rejlik, hogy a hőigény térben és időben gyakran nem esik egybe a hőkibocsátás helyével és idejével. Egy 2025 tavaszán lezárult, az NKFIH által kezelt és az Energiaügyi Minisztérium által finanszírozott projekt (azonosító: 2021-2.1.2-HŐ-2021-00004) keretében hét szervezetből álló konzorcium kifejlesztette Magyarország első mobil hőtároló berendezéseit. A fázisváltó anyagokat alkalmazó konténerek a hőkibocsátás helyszínén töltődnek fel, majd a hőhasznosítás helyszínén – a fűtési rendszerbe kapcsolva – képesek kiváltani a hagyományos kazánokat.
A hosszútávú ágazati stratégia és a kiszámítható jogszabályi környezet kulcsfontosságú a távhőszektor zöldítésében és fejlődésében
A hosszútávú ágazati stratégia és a kiszámítható jogszabályi környezet jelentőségéről kérdeztük a Mesterséges Intelligenciát.